3+1 fő lépés az önfegyelemhez

Szeptember havának közepén, mint egy új és lendületes második évkezdés, a nyáron begyűjtött erőtartalékainkat bevetvén, igazi tettrekészséggel vághatunk neki a feladatainknak.

Különösen aktuális ilyenkor az önfegyelem fogalma, mely életünk egyik legalapvetőbb aspektusa, ami jócskán meghatározza az életminőséget.

Szinte mindnyájunknak ismerős az érzés, amikor egy határidős munkát a végletekig halogatunk csak azért, hogy az utolsó pillanatban összecsaphassuk, vagy elhatározván a nagy változást – melyről tudjuk, hogy az előnyünkre válna- de hosszútávon, valahogy mégsem tartjuk magunkat az eredeti elképzelésünkhöz.

Munka, életmódváltás, az álmaink, vagy csak egy diéta révén szó, nincs olyan terület, ahol ne lenne szükség erre a megfoghatatlanul összetett, valahol mégis roppant egyszerű fogalomra, mely az önfegyelem maga.

Ámbár a sulis évek alatt igyekeztek mindezt belénk sulykolni, valahol mégis felnőttkorban nyer igazán értelmet az, hogy már élesben élhetjük meg tetteink és nemtetteink kellő következményét.

Ha hibázunk is úgy vélem, hogy a nemtett-nél minden szerencsésebb, hiszen a ledermedt, magatehetetlen passzivitásnál, minden elkövetett hiba is áldásosabb, hiszen semmit nem bánhatunk meg jobban, mint azt, amit valami oknál fogva nem tettünk meg, pedig szerettük volna.

https://motivator.ma/inspirator/az-onfegyelem-garantalja-sikert/

Egy szó mint száz, túl rövid az élet ahhoz, hogy elvesztegessük tettrekészségünk teljében, miáltal fontos megemlíteni azt a 4 fő lépést, mely az életben való sikereink legfőbb zálogának mondható:

1. Egyfajta érzelmi kapocs kiépítése és fenntartása, mely életünk legfőbb célja– és álmával köt minket össze, még a mindennapok kaotikus sodrásában is.

Ha megvan a kellő érzelmi töltet, avagy a fő célunkkal való érzelmi kötelék, akkor a vártnál is nagyobb motivációval vesszük a felmerülő akadályokat és tartunk ki rendíthetetlenül és állhatatosan az álmaink mellett.

Mivel a mindennapok sodrásában könnyű elveszni a legapróbb dolgokban is, ezáltal a legalkalmasabb időszak erre a reggel, amikor az előttünk álló nap behangolásának egyik legfontosabb feladata, hogy ébredés után az első gondolatunk legyen, hogy ráhangolódunk az álmunkra oly módon, mintha látnánk, hallanánk és szinte tapintanánk annak az elérésével szerzett örömet.

Mindezt átélve, nő bennünk az elhatározás, az erő és a lelkesedés, és szinte már jó előre jutalmazzuk magunkat.

Amint ez a mindennapjaink része lesz, már sokkal stabilabban tartunk ki a számunkra oly fontos döntésünk mellett.

2. A külvilágban zajló káosz kezelése, miáltal a saját feladatunkat kell az első helyre tenni.

Erre szintén a reggeli példa a legmegfelelőbb, amikor a nap legmeghatározóbb részében, pontosabban ébredés után, a ránk zúduló üzenetek és email-ek reaktív megválaszolása helyett, a saját magunkat építő teendőkkel indítjuk a napot / mint pl. testedzés, tervezés, a reggeli turmix elkészítése, stb./ ami után érdemes csak a külvilág általi, elkerülhetetlen nyomást magunkra szabadítani. Ezáltal egyre stabilabbak leszünk és kevésbé érezhetjük azt, hogy összecsaptak a fejünk felett a hullámok és szabadon rángathatók lennénk.

3. Az elveszettség és a kapkodás elkerülése végett, érdemes időblokkok kialakításával eltervezni a napunkat, amikor az összes zavaró tényezőt, elterelő telefonhívás, üzenet, böngészés, stb. teljes kiiktatásával, kizárólag a tervezett, fontos teendővel foglalkozunk.

Az pedig egyáltalán nem elhanyagolható, hogy tegyünk minden nap valamilyen lépést az álmunkért és miáltal mindez csak számunkra fontos  – mert a külvilág folyton elterel a lényegtől- igyekezzünk, hogy ne hagyjuk a napot a véletlenszerű kapkodással romba dönteni.

4. Kevésbé fontosnak tűnő, mégis elengedhetetlen része az ún. társadalmi jutalom, avagy a kisebb-nagyobb sikerek, örömök közös megünneplése, mely az emberi kapcsolatok és kötelékek kialakításának egy igen fontos módja.

Legyen szó egy hosszúra nyúlt projekt befejezéséről, vagy pl. íróként akár egy fejezet megírása is már jó okot adhat arra, hogy a kisebb lépéseket a családdal, barátokkal átbeszéljük és megünnepeljük.

Muszáj megtanulni az örömöt, mely a legkisebb sikerek megünneplésével együtt jár, miáltal az agyunkat is rászoktatjuk, hogy a célunkat elérjük, melynek ez az önjutalmazó mechanizmus is fontos részét képezi.

Aki soha nem ünnepel, az épp emiatt nem tud valódi fegyelmet sem kialakítani.

Az elavult közhely és neveltetés ellenére -a közhittel ellentétben- még a legapróbb, monoton dolgokat, a teendőink sokaságát is élvezetesebbé tehetjük, mely akkor a legkönnyebb, ha kristálytiszta a fő cél, mely előre vezérel.

Összegezvén ezt, mindennek előfeltétele, hogy megtaláljam azt az égető vágyat, amit valóban szeretnék az élettől és az, ami a leginkább számít.

Amint erre a kincsre ráleltünk, akkor a fent említett 4 apró módszer rendszeres alkalmazásával, napról napra erősödik az önfegyelem és közelebb kerülünk az álmainkhoz.  

 Csak semmi habozás, tessék kipróbálni!

Ha netán kedvet kapnál ahhoz, hogy megoszd velem, hogy esetedben mik a legfőbb nehézségek az önfegyelem kialakításában, ne habozz mindezt megosztani velem, hátha tudok bármiben segíteni..

https://napimuzsa.hu/inspiracio/hogyan-jeloljuk-ki-a-prioritasainkat/