A parfümkészítés boszorkánykonyhája, avagy hogyan alkottam meg első saját illatomat?

A parfümkészítés boszorkánykonyhája, avagy hogyan alkottam meg első saját illatomat?

A parfümkészítés híres magyar nagymestere, Zólyomi Zsolt mellett a múltkori írásomban szó esett egy nem mindennapi hölgyről, aki hol máshol, mint a parfüm örök hazájában szerezte meg mesteri tudását és akit már hivatalosan is az első magyar női orrként tartanak számon.
A hölgy nem más, mint Minya Viktória, aki fiatal kora ellenére már igen tartalmas, színes életpályát mondhat magáénak, aki a legtöbb kislányhoz hasonlóan már gyermekkorától az illatok rabja volt, így igazi parfümkészítőként a hölgyek egyik fő álmát valósította meg.
Nincs annál nagyobb öröm, mint látni valakit, aki legnagyobb szenvedéllyel a hivatásának élhet, szívvel-lélekkel csinálhatja azt, amit szeret és ezt elkötelezetten hirdeti, és még hajlandó a tudását és mindezt az életérzést másokkal megosztani.
Molnár Judit kedves üzlettársamnak hála, aki -szintén rendkívüli szenvedéllyel, sokoldalú élményszervezőként is tevékenykedik -minderről szó volt már egy korábbi cikkben.

https://napimuzsa.hu/eletmod/az-elmenyszervezes-kiralynoje-avagy-mi-rejlik-az-itsyourworld-ben/

Egy hűvöskés október végi délutánon volt szerencsém ellátogatni egy autentikus budai parfümkészítő programra, melyen korábban még soha nem jártam, így várakozásteli izgatottsággal léptem be a helységbe, ahol két úr kivételével főként persze hölgyek tartózkodtak. Mindenkin érezhető volt a kíváncsisággal egybekötött várakozás izgalma, hogy vajon hogyan is nézhet ki egy ilyen mesteri illatkotyvasztás, és hogy ’Úristen, vajon mi sülhet ki mindabból, ha én önállóan parfümöt készítek’? Valami ilyesféle hangulat áradt szét a látványos üvegcsékkel megrakott hosszú asztalnál, ahol végre mindenki elfoglalhatta kellő helyét.
Ezt a kezdeti kis izgalmat Viktória a bemutatkozásával hamar eloszlatta, hiszen egy olyan meglepően kellemes, közvetlenül szellemes, visszafogott intelligencia áradt belőle, mely azonnali otthonosságot teremtett. Feszült figyelemmel hallgattuk szavait, melyből áradt a munkája, a hobbija és egyben a küldetése iránt érzett mély elhivatottság és szeretet, mely
rendkívül inspirálóan hatott mindannyiunkra.
Csüngtünk a szavain, legfőképp amikor az alapanyagok, azok rövid története, majd ezek kombinációjával kiváltott hatásairól és még sok egyéb, kiváltképp érdekes dologról beszélt, így nem győztük a jegyzetelést.
Számomra egyik legérdekesebb része kiváltképp megmaradt bennem, az pedig a pézsma, mint az egyik legősibb, állati eredetű anyagról szólt, mely a pszichére gyakorolt kedvező hatásán kívül még rendkívül erős afrodiziákumként is közismert, és az egyik legkedveltebb
alapanyaga a parfümkészítésnek.


A megannyi újkeletű információn túl, végre elérkezett az est legizgalmasabb része -mely egy valódi boszorkánykonyhára emlékeztetett-miután megkaptuk a feladatot, melyben a számozott üvegcsékben lévő számtalan különböző anyagot szaglászva, egyenként osztályozhattuk azok ránk gyakorolt hatását.
Ezáltal a számunkra legkedveltebbekből- mely min. 6-8 féle alapanyagot tartalmazott- az arányokat illetően Viktória segítségével, mindenki a saját üvegcséjébe cseppentgethette be az értékes nedűt, melyből végül megszületett az általunk oly hőn áhított, egyéni
illatkompozíció, miáltal által egy régi álmom is valóra vált.
A hangulat mindeközben a tetőfokára hágott, öröm volt látni azt az elmélyült koncentrációt, mellyel mindenki játékosan alkothatta meg a saját illatvarázsát.
A legfőbb öröm számomra mégis a felnőttet egy kicsit a gyermeki kíváncsiságát előszedve látni, azt a rég elfeledett, de egyébként nélkülözhetetlen, játékra való képességét előhozva, önmagáról megfeledkezve, újra játszani látni.
Végül valódi kíváncsisággal szaglásztuk meg egymás kreációját és a legnagyobb lelkesedéssel vitattuk meg a hatásokat.

A vágyott végeredményen kívül a közös alkotás ezen önfeledt örömét azt hiszem többször kéne a mindennapokba belecsempészni, azt hiszem egyre nagyobb szükség lenne rá.
Köszönjük neked Molnár Judit és Minya Viktória!

Vélemény, hozzászólás?