Társadalmi elvárások, avagy mentsük meg a férfiakat.?
Jó ideje foglalkoztat egy fontos – sajnos inkább valós, mint vélt társadalmi probléma, mely persze mindkét nemet, de ez esetben
Fűben-fában orvosság:
Az akácfa virága:
Június havának elején, amikor a természet a maga üdeségével még a legszebb arcát tárja elénk, akkor hirtelen az asztalunkra kerülő friss dolgokon kívül érdemes nyitott szemmel járni és észrevenni a természet elénk táruló ajándékait, mely mellett meglehet, hogy korábban csak úgy elsétáltunk.
A minap épp a balatoni régióban egy erdei úton futva jutott eszembe az ősi ajándék, melynek illata oly megbabonázva hat az érzékeinkre, és melyet -tiszavirág léte miatt -még tán lehet és érdemes szüretelni, hiszen ha elszalasztjuk, egy újabb évet kell várni e csodára.
Ez pedig nem más, mint az akácfa virága, melyet őseink már legnagyobb bölcsességgel használtak-rágcsáltak önfeledten.
Ha visszaidézem gyerekkorom nagyinál töltött napjait, amikor az önfeledt, nagy játékok közepette örömmel kóstolgattuk e mennyei illatú virág lágy, édeskés aromájú virágát.
Mindennek ellenére csak néhány éve jutott tudomásomra, hogy tán ösztönösen, mégis hagyományörző módon, alkalmaztuk e majd elfeledett szokást, hiszen számtalan jótékony hatása ismert, mellyel már elődeink is tisztában voltak:
Fűben-fában orvosság:
Az akác hatásai:
Hurut- és görcsoldó, enyhe hashajtó, meghűléses betegségeknél pedig izzasztó hatású. Gátolja a túlzott gyomorsavképződést, gyomor- és bélfekély esetén is alkalmazható. Köhögéscsillapító és enyhe vízhajtó hatású.
Forrázata, de akár nyersen is remek nyálkaoldó, görcsoldó, nyugtató, tonizáló hatással bír. Csökkenti a gyomorsavtermelést, így reflux esetén is nagyszerűen alkalmazható.
Teának, szörpként, vagy akár ételek kiegészítőjeként is finom hozzáadott ízvilággal gazdagít.
Ősi recept pedig az akácfa bundában, avagy palacsintatésztában megforgatva, ami egy rendkívül egyszerű finomság.
Jómagam müzlire és salátára hintettem belőle, de felhasználásához csak a fantázia szab határt.
Mindezen kívül a másik nagy kedvenc a bodza virága, mely mellett nem lehet az érzékek finom ingere nélkül csak úgy elmenni.
Ki ne ismerné a mennyei friss bodzaitalt, vagy a szörpöt, melyből az előbbit volt szerencsém néhányszor elkészíteni, ami nélkül tán nem is lenne igazi az év e legszebb időszaka.
Bodzavirág hatásai:
Gazdag flavonoidokban A-, B- és C-vitaminban is – utóbbiból pedig bármily meglepő, de dupla annyit tartalmaz, mint a citrusfélék. Ezen kívül még folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat, valamint makro- és mikroelemeket, vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz.
A bodza szárított virágából főzött teát pedig meghűlés esetén sikerrel alkalmazhatjuk.
Bogyóiból közkedvelt szörpöket, vagy akár lekvárt is szokás készíteni, mellesleg a népi gyógyászat a termését gyakran székrekedés ellen , álmatlanságra, valamint migrén és fájdalmas ideggyulladások ellen is használta.
Leveleiből pedig tea készíthető, amelyet reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak használnak, de koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
Jó tudni! A nyers bodzabogyó mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek csak hő hatására távoznak a növényből. A virág felhasználásánál továbbá a kocsányát is el kell távolítani, ugyanis az is mérgező.
Bodza a gasztronómiában:
Nem utolsósorban pedig ki hitte volna, hogy a 19. században nagyon kedvelt étel volt a palacsintatésztába mártott bodzavirág, más néven bodzafánk. Ma már inkább lekvár- és szörpformában hódít, de akár leves is készíthető belőle.
Itt az alkalom és ha netán az akácról lekésnénk, a bodza még 1-2 hétig ott illatozik körülöttünk, ne menjünk hát el csak úgy mellette, mert egy újabb évet kell rá várnunk!
Jó ideje foglalkoztat egy fontos – sajnos inkább valós, mint vélt társadalmi probléma, mely persze mindkét nemet, de ez esetben
Meg kell hagyni, őrült gyorsasággal rohannak a hetek, immár 4 héttel ezelőtt, engem is utolért az influenza jellegű vírus, mely
