Barion Pixel
Keresés

Hogyan éljük túl járványt?

metropolisz

Miután nehezen viselem a nagyvárosi bezártságot, ezen napok önkéntes vidéki száműzetésében, épp az imént olvastam egy híres román orvos cikkét, aki megelégelve a körülötte folyó tömeghisztériát, állítólag önként adatta be magának a koronavírust injekció formájában, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy mindez a hisztérikus és buta emberek vírusa.

Bátor kísérlet és szívből reméljük, hogy igaza lesz!

Járványon kívül és azon is túl talán még soha nem volt ekkora jelentősége a stabil és erős immunrendszer fenntartásának mint napjainkban, különösen, hogy a hosszú tél után hirtelen ránk szökkent a tavasz, az élet, az erő és a megújulás időszaka.

Mint azt korábbi cikkemben már megírtam, hogy számtalan egyéb formája is van a méregtelenítésnek, de a tisztulás és a méregtelenítésre ez a legalkalmasabb időszaka az évnek, melynek az egészséges ember számára az egyik legnagyszerűbb módja a léböjtkúra.

Az egyhetes léböjtöt tavasszal és ősszel szoktam beiktatni, de mióta becsületesen betartom a heti egyszeri lénapjaimat, azóta felhagytam az egyhetes kúrával, így feltehetőleg egy rövidebb, háromnapossal is beérem majd idén.

Számtalan, bizonyított jóhatását nem vetném újra papírra, továbbra is csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek kellő akaratereje és kitartása van minderre, mert hogy ez feltétlenül megéri, hiszen egy teljes testi-lelki megújulás és újjászületés lesz az elszántságunk és a lelki erőnk jutalma.

Nem felejtem el egy nálunk vendégségben járt, kedves, londoni rákkutató-gyógyszerész hölgy néhány tanácsát, aki egy évben két, tavasszal és ősszel megtartandó léböjtkúrát, azon kívül- azt a bizonyos, általam is megtartott- heti egy lénapot javasol mindenkinek, aki hosszan szeretne testi-lelki jólétben leledzeni.

Mindezen kívül -amit más orvostól is hallottam – hogy reggelente éhgyomorra azonnal érdemes a napot valamilyen, főként növényi zsiradékkal kezdeni, mely azonnal kellőképpen beindítja az epe és a májműködést.

Ennek legegyszerűbb módja – melyet én is alkalmazok- hogy egy teáskanál jó minőségű olívaolajat, vagy bármilyen hidegen sajtolt olajat néhány csepp citromlével vagy almaecettel vegyítve viszek be a testembe- a citromlevet az almaecetettel váltogatva, amelyikhez épp késztetést érzek.

Ezt a reggeli módszert a hölgy kimondottan ajánlotta, és mindezek után az általam már korábban megírt, öt pohár citromos vagy mézes melegvizet alkalmazom, melytől legalább délig, semmilyen éhségérzet nem tör rám.

Persze aki elsőre idegenkedik a mennyiségtől, annak kezdetben a néhány pohár is megteszi, majd miután a teste már lassan hozzászokik a kellő folyadékbevitelhez, szép lassan emelhető az adag.

Számomra ez rendkívüli módon bevált, bár természetesen nem vagyunk egyformák, hisz valamelyest mindenki a maga szokásainak rabja.

Aki feltétlenül a reggelihez szokott, annak ez kezdetben talán szokatlan lehet, így mindezt a reggeli előtt is megteheti, sőt talán szép lassan rájöhet, hogy az éhsége is elszáll mindettől, így akár a későbbiekben kiválthatja ez a nap első étkezését.

Minden hagyományos teória ellenére én korábban sem voltam a reggelizés híve, mindig jóval lassabbnak és kevésbé hatékonynak éreztem magam általa, de persze nem elhanyagolható az a bizonyos reggeli tartalma sem.

Ha valaki a reggelizés híve, én például egy jó gyümölcsös zabkásánál jobbat nehezen tudnék elképzelni, csak ajánlani tudom, mennyeien elkészíthető.

Érdekes, mert nem oly régen hallgattam egy indiai hölgy ayurvedikus tanácsát, aki szerint mivel mindennek megvan a maga emésztési ideje, de sajnos a mai felborult táplálkozási szokásainkból fakadóan, a szervezetünknek sokszor még ideje sem volt az előző ételbevitelt megemészteni, már rátöltjük az újabb adagot, a méreganyagokat felhalmozva tápláljuk túl magunkat.

Ezért a hagyományos ayurveda javaslata szerint a vacsora elfogyasztása és a másnapi első étkezés között legalább 16 óra teljen el, hogy a szervezet kellően regenerálódni tudjon.

Ha legkésőbb este 8 órakor eszem, akkor másnap délig nem feltétlenül kéne túltölteni a testet. Ez állítólag rendkívül jó tehermentesítő módszer a szervezet egészére nézve, főleg ha netán bárki idegenkedne egyéb ’drasztikusabb’ méregtelenítő módszertől, már ezzel a kis trükkel sokat tehet az egészségéért.

Érdekes, mert a múltkor épp egy barátom mesélte, hogy amióta ő ezt tudatosan betartja, néhány felesleges kilótól szabadult meg automatikusan.

Az pedig utólagosan jutott csak eszembe, hogy én már jó ideje e módszer ismerete nélkül, már ösztönösen így éltem, mindez csak később igazolódott vissza, hogy a tudatalatti megérzések tán még működnek nálunk, e túlcivilizált, figyelmetlen és rohanó világunkban is.

Visszatérvén az ayurvédához, mely elsősorban a növényi táplálékot helyezi előtérbe, illetve amitől jónéhányan jogosan idegenkedünk, az a belső béltisztítás, vagy a beöntés alkalmazása, ami időközönként szinte mindenkinek kimondottan ajánlott lenne.  

Természetesen egyik sem a teljesen elkényelmesedett létforma velejárója, de akár kiválogatva, egy-egy dolog kipróbálásával mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy mi az, ami számára valóban hatékony lehet.

Mivel én mindezeket jómagam is rendszerint alkalmazom, ódákat tudnék zengeni a jótékony hatásokról melyeket tapasztaltam, és már biztos vagyok benne, hogy e kisebb-nagyobb praktikák nélkül, szinte már létezni sem tudnék.

Ezért is éreztem elengedhetetlenül fontosnak, hogy mindezeket a viszonylag egyszerű dolgokat minél több, valamit magára adó emberhez eljuttassam.

A múltkor a mostanság egyre zsúfoltabb gyógyszertárban sorban állva, szinte megrökönyödve figyeltem, amint emberek a gyógyulás reményében, kisebb vagyonokat otthagyva ’zsák számra’ veszik a kemikáliákat tartalmazó gyógyszereket.

Ellfogott a szomorúság, hogy vajon ők tudják-e az egészséges életmód praktikáit, vagy mi lehet az oka annak, hogy rendszerint egy rakás kémiai anyaggal a testükben kell élniük?

Tisztában vagyok vele, hogy vannak esetek, amikor a gyógyszerek beszedése elkerülhetetlen, de ezért is tartom oly fontosnak a sokszor már oly elcsépeltnek tűnő megelőzés, illetve a változtatás fontosságát, amíg ezt módunkban áll megtenni.

Megosztás:

Kapcsolódó cikkek