Jelen:
Elérkezett a várva várt tavasz..azé a tavaszé, melyet jelenleg az élet mellett a betegség és az elmúlás csendje fogad. Más ez a tavasz, ahogy az egész elmúlt év, kiszámíthatatlan, alattomos és várakozásteli, türelmet és embert próbáló. Miben bízhatunk a mindent beborító jelen káoszában?
Természetesen elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a körülöttünk zajló folyamatokkal még egy olyan helyzetben is, amikor mindenki csak tapogatózik és találgatja a Világban zajló valódi folyamatok okát és miértjét, hisz emberként szükségünk van a megértésre és a válaszokra, hogy valamelyest kapaszkodót találjunk a ránk zúduló, szűnni nem akaró sötétségben.
Múlt:
Szinte alig vannak már közöttünk, akik a világtörténelem előző nagy krízisét megélték, így legtöbbünk számára ez az első nagy válság, mellyel szemben találhatjuk magunkat és még elődeink számára is más, hiszen ily mértékű világjárványra nem volt még példa életünk során.
Visszatekintvén a történelemben azon tényére, hogy kb. 50 évenként várható valamely krízis mely fenekestől forgatja fe az életet, így ily hosszú idő után talán már meg sem lehetünk lepve, hogy mindez most egy emberöltő alatt minket is utolért, ezúttal egy láthatatlan kór képében.
Ámbár 20 évvel korábbra volt bekalibrálva a nagy ’világvége’ így nem is késett oly sokat, de a maga valóságában ez mégis más, mint ahogy elképzeltük.
A szó, mint egészség és élet új értelmet nyertek egy hatalmas értékrend változást okozva, mely óhatatlanul is végbement legtöbbünkben..
Nagy a baj a Világban, ezt már mindenki tudja, de egyszer lecseng majd ez az őrület is.

Jövő:
Az viszont nem mindegy, hogy milyen minőségben vészeljük át, éljük meg a történteket és mi lesz az, amit maga után hagy a tomboló vész és hogy addig is, miben bízhatunk.?
Só az egészségedért
https://drive.google.com/…/1BGvgKvWEwMJUOTPUwYM…/view…
Az ésszerű tájékozódáson kívül nem hiszem, hogy segítségünkre van a közösségi média a ránk zúduló különféle konspirációs teóriáival, mely csak fokozza az egyébként is minden emberben lévő alapvető szorongást, mely ilyen esetben teljesen normálisnak mondható.
Feltételezem, hogy talán soha nem fogjuk megtudni a teljes igazságot, de ha már fenekestől benne vagyunk az egészben, talán nincs is most túl nagy jelentősége a miérteket kutatni.
Megoldás:
Mintha minden nagy igazságkutatásnál is lényegesebb volna az, hogy hogyan adhatnánk egymás számára is megnyugvást, reményt és egyfajta biztonságot, hiszen megelégelve a ránk zúduló temérdek negatívumot, most érdemes lenne priorizálva afelé fordulni, mely segítheti testi-lelki megnyugvásunkat.
Amikor az ember léte a tét, kész meghozni bizonyos áldozatokat a saját, mind a szerettei jóléte érdekében, hiszen nincs nagyobb ár annál, mint amikor a lelkünket ragadja el a félelem és a rettegés, ezt a luxust most nem engedheti meg magának minden magáért és a szeretteiért felelős felnőtt ember, hiszen a hit és a józan ész elengedhetetlen kelléke kell, hogy legyen a normális életnek.
Érthetetlen az is, hogy amíg néhány tíz évvel ezelőtt jó hírek is szerepeltek még a ’Times’ magazin címlapján is, mára a fókusz- szinte a Világ minden táján- csak a negatívumok irányába terelődött.
Azt hiszem, hogy jelen helyzetben szinte minden médiumnak kötelessége lenne a szigorítás terjesztése mellett, az egészségesebb életmód, a megelőzés, az immunerősítés és a mentálhigiéné kommunikálása az emberek felé.
Azzal kapcsolatban, hogy még miben bízhatunk, fontosnak vélek egy korábbi cikkben feltüntetett, ősrégi, filléres csodaszert megemlíteni, mely sokat segíthet a vírusteli időkben, mely számunkra is egyelőre kellőképpen bevált: