Barion Pixel

Hegyek- vagy a vízparti kikapcsolódásra szavazunk.. ?

Hegyek, vagy a vízparti kikapcsolódásra szavazunk?

Egy csodás, februári hegyi hétvége után -melyet az osztrák-olasz Alpokban volt szerencsénk tölteni -amikor hosszú idő után, végre újra visszatérhettem a zajos nagyvárosi lét után a hegyek fenséges világába.. tudtam, hogy megér egy misét az, hogy vajon mit jelentenek számunkra a tőlünk nem is oly távol eső, hegyi magaslatok?

Soha nem felejtem el a napot, amikor életemben először 20 évesen, az akkori baráti társasággal Ausztriába indultunk síelni -mely szót korábban csak távolról ismertem, így igazán nem tudtam, hogy mire is számíthatok majd.

Minden különösebb elvárástól mentesen, nyitott kíváncsisággal vetettem bele magam a ránk váró, addig ismeretlen világba, melyet a hegyek, a téli sportok és az ottani lehetőségek nyújtani tudnak -így egyetlen első síelőként nem teltek túl rózsásan az első sítalpas napjaim, amikor a hátam közepére sem kívántam azokat a nyomorult léceket, a kényelmetlenül feszítő síbakancsról nem is beszélve.

Majd amikor már sokadik alkalommal összeakadt léceim közepette, majdnem sírva bukdácsoltam lefelé azon a meredek lejtőn -megfogadva, hogy soha többé ne teszem ki magam ennek a tortúrának – míg a nap végére rám szálló, hihetetlen megnyugvással teli, igazi jóleső fáradtsággal ágyba zuhantam, egyszer csak hirtelen minden megváltozott, mert reggel már izgatottan álltam az újabb, kihívásokkal rám váró nap elébe.

Majd egyre könnyedebbé és magabiztosabbá válva, hirtelen átfordult az egész és a korábbi, esetlen küzdelem helyébe, egy semmihez nem fogható öröm lépett.

Nem is értettem hirtelen, hogy miért nem volt szerencsém ezt korábban kipróbálni és hogy az én szüleim vajon miért nem vittek minket soha a hegyekbe?

Arra viszont tisztán emlékszem, hogy milyen gyorsan elröppent az az egy hét, és hogy mennyire szomorúan hagytuk magunk mögött a mesébe illő tájat.

Újdonsült élményekkel gazdagon, hazatérve meséltem a kalandjainkat és onnantól kezdve már nem volt tél, hogy ne vettük volna az irányt a hegyek felé, hiszen folyton azt éreztem, hogy ide valamiért újra és újra vissza kell térnem.

Hegyek vagy vízpart..?

Évről-évre az Alpok más szegletébe vitt az utunk, így immár az osztrák, az olasz, a francia és a svájci Alpok különböző arcait is megismerhettem.

Az évekkel egyre inkább élveztem a kristálytiszta levegőn való létezést, a lejtőn lefelé való határtalan szabadságot adó száguldást, az örök karácsony meséjébe illő hangulatot, a felhők fölé magasodó csúcsokat, a hegyi éttermek utánozhatatlan hangulatát, a mennyei vacsorákat és a semmihez nem fogható, pótolhatatlanul mély alvásokat, az ottani áradó jókedvet, a fárasztó nap utáni fürdőzést, a kültéri jacuzzit a hóban,  a szaunát, a gőzt vagy pusztán csak egy életmentő masszázst..mi más is kellhet még az üdvösséghez?

Leírhatatlan az érzés, amikor a felvonóban elénk táruló panoráma látványa után, megérkezünk a világok fölé magasodó csúcsra.

Ég és Föld találkozása ez, ahol a mindent átható nyugalom, a világító és eddig ismeretlen mélységű kék ég, a ragyogó napsütés, a mindenünket átjáró, semmihez nem fogható csend ,a mindent beborító hótakaró és a kristálytiszta levegő makulátlansága áraszt.

Egy kicsit olyan érzés ez, mintha minden földi problémát egyszeriben valahol messze lent hagyna az ember és hirtelen a mennyország kapujában találná magát.

Egyszerűen beleszerettem a felvonó egy-egy hegyi megállójánál található  teraszos, napsütötte éttermébe a Hütték-be, ahol a különféle finomságoknál, csak az élet könnyed élvezete jár át jobban mindent.

A hotelbe visszatérve, a kandallóban ropogó tűz mellett, vagy épp egy helyi szórakozóhelyen tomboljunk felhőtlenül a legjobb zenékre, a hegyekben is megtalálható minden, ami a nyaralóhelyeket oly felhőtlenül izgalmassá teszi, a kérdés csak az, hogy mennyi energiánk maradt egy igazán aktív, kalandokkal teli nap után és hogy másnap milyen korán akarunk ismét feljutni a csúcsra.

Egy biztos, hogy akit egyszer már rabul ejtett ez a varázs, az újra és újra vissza akar majd térni Ég és Föld határához, ahol biztosak lehetünk benne, hogy közelebb kerültünk a Világmindenséghez -vagy maga a Teremtőhöz -ki hogyan hívja azt a megfoghatatlan alkotót -mely mindent átjár e rövid idő alatt, míg itt tartózkodunk ezen a Földnek nevezett, néha pokolian paradicsomi helyen.

Elképzelni sem tudok ideálisabb helyet és bármennyire is imádom a tavat, tengert, az óceánt és a nyarat, többször jutottam már arra, hogy egy-egy ilyen aktív, mozgalmas, izgalmakkal teli téli kikapcsolódás felér, avagy adott esetben még többet tud adni a nyári meleg kissé lomhább, sok úszással és egyéb örömökkel teli hangulatánál.

Ha már mindkettőben volt részed, te melyiket választanád, illetve számodra melyik pihenési forma, a hegyek vagy a vízpart nyújt többet? A téli, vagy a nyári vakáció adta örömök töltenek fel a legjobban?

Oszd meg velem kérlek, hogy milyen felejthetetlen nyaralási memoárjaid vannak?

https://utazom.com/cikk/ne-keruld-el-az-alpok-hegyei-egeszseget-terjesztenek

https://napimuzsa.hu/eletmod/a-gyogyito-szauna-51-titka/

Megosztás:

Kapcsolódó cikkek