Lélekmelengető gondolatok az újévre

Hihetetlen, de szinte alig léptük át a 2025-öt, immár egy újabb év kezdetén találjuk magunkat -legalábbis a magam részéről így érzékelem az évszakok– napok múlását.
Létezik egy erről szóló teória, miszerint nem az érzékelésünkkel van a baj, hanem a Föld mágneses tere változott meg az utóbbi években, melynek köszönhetően, az idő is sokkal gyorsabban telik, avagy valójában a 24 óra sem tölti ki valós idejét – ámbár ez tudományosan nem bizonyított, de mintha néhány órával rövidebbre lenne mérve egy teljes napunk.

Feltételezem, hogy puszta találgatás a részünkről mindez, de ha mindennek a jó oldalát nézzük, ez annyit is tesz, hogy tán nem is érnénk utol a kronológiai életkorunkat? Ha csak a napi x órát tekintve, rövidebb idő áll rendelkezésre, miáltal az órák-napok ugyanúgy számlálandók, ez nem is volna tán oly rossz hír, ha néhány évvel fiatalabb volnánk a valósnak hitt életkorunknál.?

A magam részemről mindez puszta találgatás, az erre szakosodott kutatók ennél jóval tájékozottabbak, de számomra mindenesetre érdekes, mert mi van, ha netán mégis van alapja mindennek és nem a mi érzékelésünk az, ami megtéveszt minket.?
Visszatérvén a 2026-os év hajnalára, melyből az első három hét már oly gyorsan elröppent, pedig csak most ocsúdtunk fel az éjféli koccintásból.

Fontosnak tartom az évre szóló nagy célokat, mégsem vagyok a hirtelen felindulásból kitűzött, tiszavirág életű újévi fogadalmak embere, mert mi számomra fontos, az megkérdőjelezhetetlenül az egész évet áthatóan az életem része, így nem csábít az év eleji nagy fogadkozás jobban,mint máskor.

Mindennek ellenére mindig is szerettem az új kezdeteket, legyen szó bármiről, a folytonos megújulás mindig is az életem része volt és hiszem, hogy többségünknél is így van ez.

Ennek ellenére úgy vélem, hogy olykor mindannyiunknak szüksége van egy külső löket- motivációra, ha épp egy kissé veszítenénk a lendületből, hisz olykor még a legnagyobbaknál is megesik, hogy néha meg-megállunk, elfáradunk vagy csak kissé besokallunk -ha épp eltérnénk a nekünk szánt iránytól. Csak olvasni kell a jeleket és felocsúdni, ha rendszeresen a vártnál nagyobb akadályokba ütközünk, amikor érezhetően nem oly könnyedén alakulnak a dolgok, ismétlődő buta mintákba keveredünk, vagy ehhez hasonló, egyéb történések színesítenék a mindennapokat.

Tudom, mily nehéz a mindennapi sodrásban megállni néha, amikor a rutinszerű dolgok veszik át az irányítást és teljesen ellepnek a napi teendők.
Na épp amikor a legnehezebb, akkor kell egy pillanatra meg -megállni és észbe kapni, hogy ez az, ami sehová nem vezet és feltenni magunknak a kellő kérdést, hogy hol vagyok én az események sodrásában, a

napok kusza egymásutánjában, mit is akar az a belső mély lélek valójában, mert csak ott találhatunk rá az igaz válaszra, ezt senki más nem tudhatja helyettünk.

Éppen ezért – mivel oly rövidke ez az életnek hívott játék, igazán nem mindegy, hogy mivel foglalatoskodunk az itt töltött néhány évtizedben.
Hiszem, hogy mindannyiunk belső igénye egy értelmes, hasznos és tartalmas élet, melyet nem kapunk készen ajándékba, ezt is magunknak kell kivívnunk, mint szinte minden mást, aminek értéke van.
Arra tán már rájöttünk, hogy az üres pénzhajhászás nem feltétlenül egyezik a lélek ezen igényével, így egy megmagyarázhatatlan hiány kereső állapotban tartja a valami mást és magasabb rendűt óhajtó embert.

Nem kell feltétlenül eget rengető küldetéstudatba bocsátkoznunk, hisz mi mások, mint parányi kis porszemek volnánk, afféle játékszerek egy jóval hatalmasabb teremtés folyamában, a végtelen világegyetemben, szóval nem kell, hogy a kelleténél fontosabbnak érezzük magunkat.
Tán elegendő, ha a kis mikrovilágunkban megteremtjük azokat a feltételeket, hogy egy, az élet áramlását figyelembe vevő, a természettől elválaszthatatlan és azzal együttműködő, a magunk és szűkebb-tágabb környezetünk számára is hasznára váló, erő-és támasszal szolgáló emberekké válunk, akkor már hiszem, hogy volt értelme leszületni e Föl nevű kissé kaotikus, ámde annál izgalmasabb bolygóra.

Mindazt pedig hogy eme -tán elnyomott, belső igényeket milyen formában hozzuk ki magunkból, erre számtalan eszköz áll rendelkezésre, hiszen nem mindig könnyű megszülni azt a valódi, lelkünk mélyéből fakadó igazi ént, akivé válni szeretnénk, aki nélkül tán nem is annyira érdemes, amolyan félemberként lézengeni az egyébként is oly kusza, élet nevű játékban.

https://www.origo.hu/tudomany/2025/01/fold-magneses-tere-anomalia

9+1 újévi idézet