Berekai Judit

Világjáró:

Varsó, Párizs, Dél-Franciaország és Vancouver után, jelenleg Budapesten élek.

Az iskoláim elvégzése után fotósként idejekorán belekóstoltam az utazás kalandos világába, mely a mai napig legnagyobb szenvedélyeim egyike. Az élet számomra egy csodálatos utazás. Nekivágni az ismeretlennek, felfedezni a Világot,  embereket, kultúrákat a maga sokszínűségében bejárva, határokat átlépve szabadon szárnyalni, melynek semmihez nem fogható érzése a legnagyobb boldogság maga. A hosszú útjáról megtért utazó egy sokkal teljesebb és gazdagabb új emberként tér haza a messzi távolból. A sokszínű Világ közepén, egészem magával ragadott a mesés Távol-Kelet, melynek varázslatos életfilozófiája azonnal lenyűgözött, és egészen a részemmé vált, melynek okán 2013-ban elvégeztem a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát.

Az ismeretlen lét mögötti valóság megismerése, a természet és az élet csodájának felfedezése,
és a művészetek a fő hitvallásom, átadva mindezt az utókor számára.

Fotózás,Díjak:
World Press Photo 2008 –Sport kategória 3. hely
World Press Photo 2006 Sport kép történet  3. Hely
NPPA Best of Photojournalism 2006 Tisztelet díj
Grand Press Photo 2006  Sport 2. hely

Főbb kiállítások:
2011 ‘Új Munkák’ Lengyel Intézet Budapest
2008 ‘Világot járva’ New York ENSZ Székház
2007 ‘Power Punch Girls’ Varsó

Galéria:
2011-ben létrehoztam egyedi Összművészeti Szalonomat Budapest szívében az Andrássy úton, mely a ‘Berekai Art’, majd az ‘Andrássy Art’ néven futott 8 éven át.
Mindez nagyszerű kiállítások, irodalmi, zenei-színházi és filozófiai események, könyvbemutatók és különböző divat rendezvényeknek is méltó színtere volt.

Fotós-galériatulajdonos előélettel a művészet szoros része volt az életemnek, és bár ma sincs ez másként, hiszen a festés és az alkotás ma is a mindennapjaim része. Az irodalom iránti rajongásom is a középiskolába vezethető vissza, ahol a versek mellett az írás világa mindig is vonzott. Kedvenc irodalomtanárom is megerősítette ebbéli fogékonyságomat, aki maga is ezirányba motivált, sokat köszönhetek neki.

Feltehetően ez is inspirált, amikor egy Közép-Kelet Európában működő, egyedi szalonéletet hoztam létre, mely a különböző kiállítások és művészeti események, irodalmi-táncos, zenés estek színtere volt, melybe szenvedéllyel vetettem bele magam.

Válság:

Majd néhány évvel ezelőtt egy váratlan fordulat hatására, drasztikus változás állt be a családi életünkbe. Egy hatalmas, nemzetközi gyermekelhelyezési háborúba voltam kénytelen belecsöppenni egy miliárdos apával szemben, aki egyik napról a másikra elvitte tőlem a két kisgyermekünket, az akkor hatéves kislányt és a négyéves kisfiúnkat.

Bár a pereket megnyertem, de e gyerekek immár négy éve az édesapjuk börtönének a fogságában, egy másik országban vannak tőlem elzártan, ahová csak párhavonta kapok engedélyt az alkalmankénti, néhány órás felügyelt láthatásra.

A megfeszített küzdelemből feleszmélvén döntöttem úgy, hogy talán ideje memoárba foglalva leírni mindazt az emberfeletti harcot, melyet a bürokrácia, a hatalom és a korrupció árnyékában voltunk kénytelenek elszenvedni, ahol nem más, mint két ártatlan kisgyermek élete a tét.

Könyv:

A könyvem írásába fogtam, melynek sajnos még nem látom a végét, de folyamatosan íródik magától a történet, mely remélhetőleg hamarosan befejezi önmagát, valami katartikusan felemelő, békés megoldással.

Küldetés:

Mindezek hatására egy ideje már érlelődött bennem egy blog létrehozása, mellyel a saját történetemen keresztül bármely módon is segíteni tudnék a gyengébbeknek, a nők és a gyermekek – akár a férfiaknak- akik bárminnemű elnyomás, a hatalom vagy az erőszak áldozatai lettek. Szemben az igazságtalansággal, ha tán máshogy nem is de hittel, erővel és talán példával is tudom segíteni a kitartásukat, és adott esetben a küzdelmüket, ha szükséges. Egyszóval főként ez ihlette e blog elindítását, de mivel az egész élet oly összetett és színes, szándékosan nem akartam kizárólag egy személyes kálvária köré fonni a tartalmakat, a problémán kívül eső, avagy annak megoldásában segítő pozitív témákon keresztül talán többet is adhatnék.

Hiszem, hogy a napi küzdelemhez elengedhetetlenül fontos a test-lélek tápláló egyensúlya, melyhez igyekszem a már a számomra is bevált, általam is képviselt legmegfelelőbb írásokat  átadni. Persze mindez nemtől függetlenül szól minden valamit magára adó embernek, akinek bármit is hoz az élet, a bennünk és a körülöttünk lévő harmónia legalább annyira fontos, mint nekem. Mindez jócskán kihat az emberi kapcsolataink minőségére is -mely mint tudjuk- szintén a boldogság alapja. Remélem mindenki megtalálja a számára legszemélyreszabottabbat, mely csak neki szól és az olvasás örömteli pillanatain kívül hasznára is válik majd.

Kellemes, feltöltő olvasgatást!

Judit