A múlt hétvégén volt szerencsénk négy év után újra kilátogatni a magyar lovaspolo 1999-ben alakult hazai otthonába, Tabajdra.
A Fővárostól kb. 40 percre lévő falucskába eljutni már önmagában is egy felüdülés, hát még amikor a központi templomnál elkanyarodunk a faluból kivezető irányba, ahol egy hosszú út visz ki a végtelennek tűnő, szabad térre, ahol egy kellően hatalmas pályával a magyar Polo Club központja található, melyet dr Ivanics György plasztikai sebész és kedves felesége, Ivanics Edit működtet sikeresen, immár évek óta.
Emlékszem, mennyire felvillanyozott, amikor évekkel ezelőtt először jártam ott egy májusi verseny alkalmával. Különleges, már-már filmbeillő élmény volt a verőfényes napsütésben, az alkalomhoz méltó elegáns emberek, kalapos dámák közt testközelből látni a mérkőzést a jókora szabadságot adó természet ölelte térben.
Kiszakadva a nagyvárosi őrületből, hirtelen mintha egy teljesen más dimenzióba csöppenne az ember, ahol a felállított sátrak hűsében, egy-egy pohár nemes pezsgő kíséretében fújhatja ki magát az intenzív társasági élet kedvelői.
Az idei vírusőrület révén a mérkőzés őszre tolódott, így a hirtelen beköszöntő hűvösnek ezúttal csak a játékosok örülhettek, miközben a közönség kellően dideregve szurkolhatott kedvenc csapatának. Ennek köszönhetően a megszokottnál valamivel kevesebben vállalták be a nyirkos, szeles idő adta viszontagságokat, így mi is a vártnál később érkeztünk a helyszínre, ahol épp egy számomra eddig ismeretlen, ’buzkashinak’, vagy magyarul ’köbörének’ nevezett, ősi nomád játékot űzött egy csapat, ahol igen intenzíven, egy ún. gumikecskét hajigáltak a lóval dübörgő játékosok erre szakosodott csapata, igen nagy volt küzdelem, de szerencsére senki nem sérült meg a már-már vérre menő harcban.
Ezt követően az eredeti polo folytatta küzdelem tanúi lehettünk, ahol üdítő élményt nyújt a férfiak közt méltán helytálló, törékenyül csinos hölgy, a Magyar Poloklub játékosa, Zsuzsanna Grace, akivel jó volt újra találkozni.
Szinte hihetetlen, hogy milyen erővel, kitartással csinálta végig a 4 ’chukker-ből’, azaz menetből álló, a férfiakat is jócskán kimerítő meccseket, ráadásul még egy góllal is gazdagította a ’Vip Parfums’ csapatát.
Zsuzsa már a jelenlétével egyfajta harmóniát teremt ebben a férfiasan elegáns játékban, ahol számára nem a küzdelem, hanem a lovával való összhang, majd a csapatjáték szelleme a legfontosabb, melyben egy-egy gól csak méltó megkoronázása mindennek.
Hitvallása a lovát előtérbe helyezni, vallja, hogy ő kizárólag neki játszik.
Zsuzsa mély elhivatottsággal mesél a pályája kezdetéről, a fordulópontról, amikor két angol barátja 2013-ban hívta meg egy mérkőzésre, ami után először ült fel Madonna nevű lóra, melynek professzionalizmusa és félkék szeme azonnal megigézte őt. Mindannak ellenére, hogy az első két lóválasztásával kissé melléfogott, azóta szoros szimbiózisban van a jelenlegi lovával, akivel már egymás minden rezdülését ismerik, Zsuzsa szavaival élve -a saját tükrének tekinti őt és már messziről látja a szemében, ha netán valami nincs rendben.
Idén a szokásosnál jobban kivette a részét a lovak tréningezésében és az istálló adta feladatokban, miáltal az eddiginél is jóval szorosabb kapcsolatba kerültek egymással.
Igazi áttörésnek tudja be az alkalmat, amikor végre Argentínába utazhatott egy hónapra, ahol rengeteg lovat volt alkalma kipróbálni, és a technikáját tökéletesíteni.
Hatalmas fordulópontnak tartja, amikor először eszmélt rá, hogy képes volt már 6 chukkert is egymás után kibírni és ha teheti, minden télen kiutazik oda a tudását csiszolni, melyet jövőre februárra tervez.
Polo berkekben állítólag a siker 80%-a a lovon múlik, míg a fennmaradó 20%-ot tekintik csak a lovas tudásának, az arány mindenesetre elgondolkodtató.
Néhány év kitartó elköteleződése után mára elmondhatja, hogy Ausztriában, Olaszorszagban, Németorszagban, Lengyelországban es Ibizán is versenyezhetett már, ami úgy gondolom, hogy nem kis teljesítmény e törékeny bájjal megáldott hölgytől, aki csak néhány éve űzi a sportok legnemesebbikét.
A múlt szezont egészét Niederweidenben töltötte és reméli, hogy hamarosan újra indulnak a versenyek világszerte.
Ami a csapatot illeti, a profi argentín játékost Edgardo Llambit kivéve, a többi tagja mind hazai.
Érdekes számomra az is, hogy a verseny profizmusának függvényében a csapatok folyamatosan változnak, jelenleg a ’Professio Klinika’ csapatával szemben, az alábbi 5 főből álló, nyertes ’team’-el vitték el legutóbb az Andrássy kupát.
Nem kis teljesítmény azt gondolom, de számomra a leginspirálóbb az, amikor valaki ilyen szenvedéllyel éli azt, amire hivatott és ennyire rátalál a számára kijelölt útra.
Csak így tovább kedves Zsuzsa, kívánom, hogy üde színfoltként egyre nagyobb sikerekkel gazdagíthasd a magyar polo egyre népszerűbb hagyományát!
Alkalomhoz méltó, időtlen, nőies fejdíszem Bara Marianne alkotását dícséri.
Idei év felfedezése pedig az egészen frissen palackozott, 2019-es évjáratú Zichy pezsgő, mely a lankás Tokaji borvidékről, egyenesen a történelmi családi birtokról érkezett, melyet elsőként volt szerencsénk megkóstolni.
Zichy Anna pedig mindennek könnyed eleganciáját, gyümölcsös karakterét és szőlő illatát hozta magával elegáns üvegbe zárva.