Hogyan alakítsuk ki a kellően jó napirendet?

Hogyan alakítsuk ki a kellően jó napirendet?

Sokat gondolkodtam a fenti téma aktualitásán, hogyan hozhatjuk ki a napunkból a maximumot, milyen is a napirend, hiszen valljuk be, nem vagyunk egyedül a helyes, kellően tartalmas és minket előre vivő -főként a vállalkozókat érintő- időbeosztás problematikájával.

Amíg az iskolához hasonlóan, egy fix, 8-5-ig tartó állásnál általában megválaszolják helyettünk a nagy kérdést, hogy mikor és mivel foglalatoskodjunk, majd mire végre már a saját időnkkel gazdálkodhatnánk, családi és egyéb kötelezettségeinknek eleget téve, kellően elfáradva, a legtöbben már másra sem vágynak, mint hogy a nap végén ágynak essenek.

Mígnem vállalkozóként pedig az időnkkel szabadon gazdálkodva, saját magunk főnökei révén azon kaphatjuk magunkat, hogy kellő önkontroll és fókusz hiányában, elúsztatjuk időnket a nagy szabadságban. Hiszem, hogy meg kell tanulni ezt a fajta létet és a jó napirendet, hiszen gyermekkorunktól fogva ahhoz szoktattak bennünket, hogy megmondták, hogy mit, mikor és hogyan kell cselekednünk. Nagy általánosságban elmondható, hogy sajnos az iskolai rendszer sem a ’nagybetűsre’ készít fel minket, hanem legfőképp arra, hogy egy rendszerben foglaljuk el a nekünk szánt helyet.

Sokan legbelül mégis útkeresők maradnak és folyton az új kihívásokat keresve haladnak céljaik felé. Jómagam is ide tartozom, hiszen soha nem elégített ki a nekem szánt skatulya, melybe észrevétlenül is bele lehet csúszni, ha nem elég óvatos és célratörő az ember.

Ma reggel egy általam hallgatott, amerikai motivációs előadásban jórészt benne foglaltatott a lényeg, melyből azt hiszem, hogy szinte mindnyájan tanulhatunk, mely a kellően lendületes napindításhoz és a hatékony munkához való viszonyunkról, illetve a jó napirend módszertanáról látott el kellően inspiráló tanácsokkal.

Mivel minden a reggellel indul, rendkívül fontos, hogy hogyan hangoljuk be magunkat a nap hátralevő részére, melyről a múltkori cikkben már írtam.

A kellően eltervezett, pozitív napnak és a jó napirendnek már csak a megvalósítás a megkoronázása a nap végén, amikor azon kapjuk magunkat, hogy ha nem is mindig problémamentesen, de gördülékenyen haladtunk a fő céljaink felé vezető úton. Rendkívül fontos, hogy azt érezzük, hogy minden nap tettünk legalább egy dolgot a legfőbb célunk érdekében -lehetőleg persze minél többet- de mindezt úgy, hogy azt kellő erőfeszítéssel, mégsem küszködéssel, hanem könnyedén, örömmel tegyük.

Ehhez bizony egy új, azaz egy másfajta gondolkodásmód elsajátítása szükséges, mely valamelyest a régi, berögzült programjaink átírását jelenti.

Mivel különböző kutatások is bizonyították az agy fókuszáló képességének határait, az összpontosítás, avagy a munkára vonatkozó rendkívül gyakorlatias tanácsok egyike az, hogy a telefon és más egyéb zavaró tényezőket kiiktatva, órára felbontva ajánlott az előttünk álló  egyóra legfőbb célját kitűzni. Majd teljesen a munkára összpontosítva, abban elmerülve óránként néhány, max. 10 perces szünetet engedélyezvén, egy kicsit sétálni, átmozgatni magunkat, a szemet 1-2 percre lehunyva, néhány mély lélegzetet véve elengedni a negatív gondolatokat, kikapcsolván magunkat mindenből, majd felfrissülve, ebben a ritmusban folytatni a nap hátralévő részét.

A kikapcsolás alatt semmi esetre sem a közösségi média haszontalan nézegetése és a ránk váró, megválaszolatlan email-ek értendőek, mivel a fő toxikus tényezők azon keresztül szivárognak be az életünkbe, hiszen minél inkább a külvilágon tartjuk a szemünket, mások életének mozzanatait figyeljük és bíráljuk, egyszer csak azon kapva magunkat, hogy a saját életünket valahol elveszítettük. Éppen ezért is szükségszerű időről-időre a külvilág kiiktatása, a becsukott szem, mert vizuálisan folyton rengeteg hatásnak vagyunk kitéve, mely hosszútávon rendkívül fárasztó, ha nem csendesítjük le időnként magunkat.

Az előrehaladás és a személyes fejlődés 3 fő dologra bontható, melyre az emberek jó része vágyik:

Az egyik az életben való valódi részvétel, avagy az életteli jelenlét, az az elevenség, melyben az ember képes átadni magát az élet lüktetésének, élesebben érzékelve és fogékonyan megélve a pillanatokat és az örömöt.      

A másik pedig a kapcsolat, azon belül is a saját magunk belső valójával, azaz a lelkivilágunkkal való viszony és általa a másokhoz való kapcsolódás, a valahová tartozás érzésével.

Végül pedig az értelmes és hasznos törekvések, hogy az, amit teszünk annak valódi jelentősége és célja van, nem haszontalan dolgokkal töltjük életünk jó részét.

Ezáltal is képesek legyünk egyfajta jutalomként megélni a kisebb törekvéseink erőfeszítéseit, azt ünnepelve örömmel, magunkat jutalmazva meglátni, hogy milyen szépen haladunk magasabb rendű céljaink irányába, általa a külső világgal is egy sokkal jobb kapcsolatot kialakítva.

Ha szeretnél még többet megtudni az önfejlesztésről, motivációról és a kellően jó napirendről, látogass el a tudástárklub.hu oldalára, ahol a világ legnagyobb elméinek gyakorlati tudását sajátíthatod el.

https://tudastarklub.hu/

            

Vélemény, hozzászólás?