A jóga öt alapérve

A jóga öt alapérve

A jóga öt alapérve

19 éves koromban akadt először a kezem ügyébe egy kis könyvecske dr. Weninger Antal szerzeménye, mely ’A keleti jóga’ címet viselte, és melynek elolvasásával egy eddig teljesen ismeretlen, új világ nyitotta meg számomra kapuit.

Emlékszem ittam a szavait, és minden betűjével, gondolatával azonnal tudtam azonosulni, valahogy mintha mindig is az enyém lett volna ez az addig oly távolinak tűnő szemlélet és tudás.

Ez az Indiából indult létforma évezredes hagyományának köszönhetően kellően igazodik az ember testi-lelki-szellemi folyamatainak támogatására és ezáltal az egészség és a belső harmónia megteremtésére.

Emlékszem, egy vidéki kisvárosban akkoriban még nem igazán volt valódi kultúrája a jógaoktatásnak, így kizárólag kétfajta csoportos óra látogatására volt lehetőségem.

A másikat pedig egy örmény hölgy tartotta, akitől később már magánórákat is vettem, heti legalább két alkalommal.

Mindezt otthoni gyakorlással is kiegészítettem, sőt az édesanyámmal hamarosan már együtt, egymást javítva állítottuk be a pózokat.

Valahogy már akkor éreztem, hogy ez a későbbiekben is, egy életen át kísérni fog, hiszen ma már el sem tudom képzelni az életemet nélküle.

Mindannak ellenére, hogy a diplomamunkám is e témára épült, nehéz összefoglalva leírni áldásos hatását.

Bár a jógakultusz manapság reneszánszát éli, de aki még nem próbálta, vagy netán valamiért nem vált volna be neki ez elsőre -ami meggyőződésem, hogy sokszor csak a nem megfelelő tanár kérdése -annak akár furcsán is hangozhat mindez.

A jóga ugyanis nem sport, avagy jóval több mint sport, valójában egy létfilozófia és életmód, ami rengeteg mindent magában foglal.

Aki ismeri mindezt annak köztudott, hogy a gerinc és az izmok rugalmassága és hajlékonyságának fenntartásával a belső szervek is -olyan egyéb sportoktól eltérő módon ébresztik fel a belső szervrendszert- melyre szinte kizárólag csak ez a mozgásforma képes.

Minden egyes gyakorlatnak -szanszkritül- ’ászanának’ megvan a maga különleges leírása, hogy épp melyik szervünkre fejti ki legjótékonyabb hatását.

A kezdeti nehézségek ellenére az ember viszonylag hamar, akár már néhány alkalom után érzi magán a változást, de az is előfordulhat, hogy valaki akár csak hetek, hónapok után kezd ráérezni az ebből adódó pozitívumokra.

Persze olyan is akad -mint egy régi barátnőm- aki számára mindez túl lassú mozgásforma, hiszen ő ennél valami sokkal dinamikusabb és intenzívebbre vágyik.

Persze ezáltal hangsúlyozom, hogy az aktív mozgás nem váltható ki a jógával, hanem ez főként az intenzív kardió-edzés kiegészítéseként, a test nyújtás és lazítására kitűnően alkalmas módszer.

No meg mindehhez egy megfelelő tanár, avagy guru is szükségeltetik, hiszen sokszor ezen áll vagy bukik, hogy valaki megszereti-e ezt a létformát. Ezért sem győzöm hangsúlyozni, hogy érdemes többféle óra és jógatípust is kipróbálni. Sajnos az egyre több gyorstalpalóval kiképzett, újdonsült jógatanárokból is Dunát lehetne már rekeszteni, így azért nem árt az óvatosság, hogy kinél tanul az ember.

Jómagam már a Világ minden pontján vettem órákat és igen sok módszert, tanárt is volt szerencsém kipróbálni, de azt megemlíteném, hogy sehol másutt

 nem esett számomra olyan jól az óra, mint a Távol-Keleten, Thaiföldön és Indiában.

A szakértelmen kívül feltehetően a hely szelleme is hozzájárult mindehhez, de ami a lényeg, hogy rengeteget tanultam az ottani tanároktól, amit igyekszem a mindennapokban is előszeretettel alkalmazni.

A jóga alapja a test működésére leginkább fókuszáló ún. ’Hatha’ jóga, melyről az a bizonyos Weninger-féle könyv is szólt, de ebből kiindulva ma már számtalan más típusú órát is ki lehet- és érdemes próbálni.

Mindemellett az energiaáramlásra is fókuszáló, úgynevezett Vinyasa-flow és a Kundalini, valamint a légtornára leginkább emlékeztető Aerial-jóga az, mely nagy tetszésnek örvendett számomra.

Bár mindkettőt csak nemrég volt alkalmam kipróbálni, de bárhogy is nevezzük a jóga bármely formáját, mindegyik alapja a testgyakorlatokra épülő Hatha-jóga, melyből minden egyéb irányzat is kiindul.

Több budapesti jógaiskolát tesztelve, számomra két kedvencem, a pasaréti Monsoon Yoga http://monsoonyoga.hu/

és a Sivananda Jógaközpont https://www.sivananda.hu/lett Budán.

Minden tudományos bizonyítéka ellenére az ember többnyire már a legelső alkalommal megérzi azt a pozitívan pezsdítő hatását, mely az idegrendszert is azonnal kisimítja.

Akkor az Etka anyó-féle órára kezdtem el járni, mely igen népszerű, az európai ember számára ’lebutított’ verziója volt a jógának, de azonnal ráéreztem erre az eleinte igencsak nyakatekert, lassú és elmélyülő, szokatlan mozgásformára.

Megemlítendő, hogy igazán jól gyakorolni csak a külvilág teljes kizárásával, az épp végzendő gyakorlatra és önmagunkra fókuszálva, a belső folyamatok teljes, mély megélésével lehet és érdemes. Amint az ember egyszer ráérez erre és magába szippantja ez a mély áramlás, soha többé nem tud már erről az útról letérni.

A test és a lélek oly mértékben hozzászokik mindehhez, hogy amint valami folytán netán egy hét kimarad az órákból, azonnal erős hiányérzetem támad, annyira megszokta már a szervezet, melyre szinte valóságos ’elvonási’ tünetekkel reagál a test.

Bár a gyakorlást legfőképp a reggeli órákban ajánlatos elvégezni, a mi életformánkhoz tökéletesen idomul akár egy-egy hajszolt nap utáni lecsendesítő megnyugvásként, mely egy nyugodt éjszakai alvás nagyszerű előszobája lehet.

Vélemény, hozzászólás?