Még javában tombol a nyár és a kánikulai napok-hetek közepette mi másra szeretném mindenki figyelmét felhívni, mint a vízre.
Ez az önmagában elég általános, hétköznapi szó észrevétlenül is a mindennapjaink része oly módon, hogy szinte már tudomást sem veszünk róla.
Pedig a víz maga az élet, az emberi test 80%-a szintén ebből az áttetsző, szinte láthatatlan folyadékból áll össze, mely a sejtek alapja, fő információs és szállító anyaga és már a születésünk előtt is finom, óvó takaróként ölelt körül és ringatott minket.
Szerepe majdnem a levegővel egyenértékű, de azzal ellentétben, folyadék- illetve víz nélkül csak néhány napig lennénk képesek a túlélésre. Köztudott, hogy a kor előre haladtával a vízháztartásunk is lecsökken, amikor még az eddigieknél is jóval fontosabbá válik annak megfelelő pótlása, különösen a forró nyári hónapokban.
Pofonegyszerű, magától értetődő volta miatt, szinte hihetetlen, de nem rég olvastam, hogy majdnem minden betegség megelőzhető, illetve gyógyítható általa.
Jelenléte nélkülözhetetlen a legalapvetőbb életfunkciókhoz, mint a megfelelő vérkeringés és általa a sejtekhez szállított tápanyagok, az emésztés és a méregtelenítés nélkülözhetetlen közvetítő anyaga, ezen felül pedig az agyunk az, mely összetevőinél fogva, kellő működéséhez hatalmas mennyiségű vizet igényel.
Az elégtelen folyadékbevitel számtalan kellemetlen tünettel jár, melyet a fejfájáson, fáradékonyságon, ingerlékenységen kívül a magas vérnyomás, a ködös, tisztátalan gondolkodás, székrekedés és letargia is kísérhet.
Természetesen a vizek között is számottevő a különbség és ez esetben is a kifogástalan, kristálytiszta minőségű víz lenne a cél, amennyiben erre van lehetőségünk.
Rengeteg vita merült fel a csapvíz kontra ásványvíz témában, amikor egyszer csak észrevétlenül árasztották el az üzletek polcait a különféle palackos vizek, melyekről később kiderült, hogy hatalmas üzleti fogás akár a csapvizet is palackozva a piacra dobva árulni, nem beszélve az oldott ásványok szervezetbe való túlzott beviteléről. Ennél fogva, valamivel később vált köztudottá, hogy a forrásvíz az, mely ennél sokkal jótékonyabb hatással bír az emberi szervezetre.
Révén, hogy a víz önmagában elzártan, hosszú tárolásra alkalmatlan és romlandó, tudomásomra jutott, hogy állítólag- különösen a nyári időszakban- kénytelen-kelletlenül tartósítószer is belekerülhet a flakonokba, biztosítva a hosszas eltarthatóságot.
Közben hallottunk már a műanyag flakonok -gyenge minőségének köszönhetően- ill. a benne lévő anyagok kioldhatóságáról, mely elsősorban főleg a szénsavas, vagy bármilyen savasabb kémhatású folyadék esetében még hatványozottabban oldja ki a műanyagból az emberi szervezet egészére nézve ártalmas anyagokat.
A szokásos, e témát is illető bőség zavarában, az internet tele van alternatív megoldásokat kínáló információval, igazán nincs könnyű dolgunk az eligazodásban, abban, hogy vajon melyik a legjótékonyabb kristálytiszta víz a számunkra.
A mai szennyezett világunkban én még hiszek a tiszta, jó minőségű, mélyről jövő forrásvizekben, de akinek nincs esélye ezt nap mint nap egy karnyújtásnyira és frissében elérni, az kellő tudatossággal lesz kénytelen egyéb megoldások után nézni.
Amint bent, úgy kint, így ámbár természetesnek vesszük, de nem elhanyagolható, hogy külső-belső tisztaságunkat is neki köszönhetjük és nem véletlen az sem, hogy télen-nyáron valahogy mindig a víz közelében is keressük a feltöltődést, megnyugvást.
Az sem elhanyagolható tudni, hogy a szomjúság állítólag már a kiszáradás első jele, és egész napra elosztva, kisebb adagokban érdemes a napi adagunkat meginni. A környezetemben nem ismerek senkit, aki a vízfogyasztást valaha is túlzásba vitte volna, egy felnőtt ember napi vízadagja pedig legalább 2-3 liter, mely nyáron még fokozottabban betartandó, illetve emelendő a mennyisége.
Ha netán önmagában már nagyon unnánk ezt az ősi ’csodaszert’, akkor a tea kivételével is van még néhány alternatív módja a vízivásnak -akár az ízesített víz formájában, mellyel talán még a gyerekek is könnyebben rászoktathatók az egészséges folyadékpótlásra.
Egyszóval tessék eleget inni, kísérletezni a víz legkülönfélébb formáival és az ízesítéssel, a szervezetünk egészen biztosan meghálálja majd.
Érdekelne, hogy ki milyen típusú vízre esküszik? Várom az ötleteket, szavazatokat..:)
[poll id=”1″]Alább pedig egy nélkülözhetetlen korábbi cikkem az ősi japán reggeli vízivásról:
https://napimuzsa.hu/eletmod/melyik-a-reggeli-vizivas-osi-japan-modszere/