Már gyermekkoromtól kezdve vonzott a távoli Kelet, mesés, rejtélyekkel teli világa, az ősi japán kultúra pedig valahogy mindig különösen elvarázsolt.
Egzotikus, buja természet, rituálék, rendíthetetlen önfegyelem, harcművészetek, emberi tartás, kellő alázat, szamurájok és gésák, akik olyannyira távolinak tűnnek a mi európai világunktól, de akiktől hiszem, hogy mégis rengeteget tanulhatunk.
Ámbár jómagam is jártam már Tokióban, de sajnos nem volt alkalmam ott, illetve a gésaélet egyik központi helyének, számító Kiotóba sem ellátogatni, csak a sumo tradicionális világába láthattam röpke bepillantást.
Míg a fiúkat feltehetőleg a szamurájok rendíthetetlen élete vonzza, addig a lányokat a gésák nem mindennapi, titkokkal övezett világa az, ami igazán magával ragadja.
Részemről sem volt ez másként különösen azóta, mióta elolvastam az ’Egy gésa emlékiratai’ c. könyvet, majd évekkel később az erről készült filmet is volt szerencsém megnézni.
Mindkettő oly élethű korkép ábrázolással vázolja fel a világháború előtti és az azutáni évek japán létformáját egy kislány, majd felnövő gésa szemszögéből, hogy teljességgel elvarázsolja az embert.
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/egy-gesa-emlekiratai-szinkronizalt-176c6n92ftv3NUVw
Sokat írtak már róluk és nem mindennapi világukba belépvén, ámulatba ejtő az a rendszer, fegyelem és alázat, mely köré az életüket szövik.
Ha csak az elmúlt néhány száz évet vesszük, tudható, hogy egyik korban sem volt könnyű a kevésbé tehetősek élete, kiváltképp, ha nőnek született.
Nem volt hát ritka sajnos az a szegény családok általi bevált szokás, hogy a kislányokat- a tudtukon kívül, egyik napról a másikra eladják egy gésaneveldének.
Míg a kislányok mindezt a terhet cipelték és ha netán még kevésbe csinosnak és intelligensnek voltak mondhatóak, végül közönséges prostituáltként végezhették, mely az esetek többségében csak a lejtő kezdete volt.
Nem volt egyszerű akkor sem kitörni a nőiség adta elrendeltetett rabigából, az előítéletek és a szegénység börtönéből, így szerencsésnek mondhatók azok a lányok, akik fennmaradhattak a gésává válás hosszas és rögös útján.
Rendkívül szigorúan vették a kislányok, kimondottan az erre szakosodott gésaiskolákban való taníttatását, miáltal végül a szakma legmagasabb szintű mestereivé válhattak.
A gésa szó maga szórakoztatásra méltó művészt jelent, amit a kezdet kezdetén a férfiak láttak el, de amely a hosszú évszázadok alatt, a nők privilégiumává vált.
Ez a művészet a zene, a tánc, a mozgáskultúra, a társalgás és a különböző szertartások nagymesterévé avatta a sokszor nem könnyű, hosszas kitartást és szigorú fegyelmet megkívánó tanulóéveket és az azt maga mögött hagyó, a felnőtt élet küszöbén álló ifjú gésákat.
Ők, akik a mai napig, sokszor még a saját országukban is a félreértés tárgyát képező létformájuk és egyedi hivatással ellátott hölgyek, messze felülkerekednek a közönséges prostituáltakon, akik ruházata és sminkje megtévesztően hasonlít az előzőekhez, mégis éles a határvonal a két mesterség között.
A gésák valójában amolyan mozgó műalkotások, akik kizökkentik a mindennapi élet monotonitásából a férfiakból álló, jómódú közönséget.
A gésa minden szavával és mozdulatával egy színesebb, szebb világot ígér az őt csodáló, többbnyire valóban igen nagyvonalú hódolójának.
Az alkalmi légyottokra szakosodott prostituáltakkal ellentétben, a gésalét a hosszú és tartalmas kapcsolatra hivatott, melyben gyakran akár egy életen át tartó viszonyt ápoltak az őket támogató, gyakran nős pártfogó, a ’dannával’.
E kitűnő mesterség legnagyobbjai, sokszor szereztek maguknak átlagon felüli hírnevet, mely bájukon túl, a magasfokú intelligenciának és kifinomultságnak volt elsősorban köszönhető és annak, hogy csodálatosan őrizték a nőiesség legmélyebb misztériumát.
A Görögországban ismert hetérákhoz hasonlóan, a magasszintű kultúra és a hagyományok hordozói voltak ők, és a társadalom -a nőket egyébként kevéssé tisztelő- kiváltságosaivá váltak, messze magasan az átlagos női lét felett.
Ezáltal a társadalom legbefolyásosabb tagjaivá is válhattak és a hetérákhoz hasonlóan, akár birodalmakat is irányítottak.
A modern létforma, a hagyományok hanyatlása, a lomha gazdaság és a gésák magas tarifájának köszönhetően, mára már jócskán megcsappant a számuk, mely maximum néhány ezerre tehető.
Néhány évvel ezelőtt, egy ausztrál antropológus hölgy eredeti hivatásából kifolyólag, a gésaélettel teljesen azonosulva, kitanulta e nemes mesterség minden csínját-bínját, így én a magam részéről rendkívül várom a beszámolóját, avagy a nyugati szemlélet, keleti filozófiával való találkozását.
https://napimuzsa.hu/eletmod/mi-a-japan-nok-osi-szepsegtitka/